Az élményterápia, vagyis a terápiás rekreáció célja, hogy a gyermekek érdekes, kihívásokkal teli, mégis érzelmileg és fizikailag biztonságos környezetben kipróbálják képességeiket, felfedezzék belső értékeket, és átlépjék határaikat. A foglalkozások önfeledt szórakozást, új társas kapcsolatok lehetőségét, és az önismeret mélyülését biztosítják a gyermekek számára, és ez elősegíti, hogy a jövőben bátrabban merjen szembenézni új kihívásokkal.

A terápiás rekreáció alapját a Nadler-féle zónák szolgálják, melyek azt jelölik, egyes cselekedetek mekkora kihívást jelentenek számunkra. A három terület a komfort-, a kihívás- és a pánikzóna, melyek minden ember esetében eltérőek. 

 

A komfortzóna ismerős, hétköznapi cselekedeteket takar, melyek nem igényelnek lelki felkészülést. A pánikzóna olyan helyzeteket jelent, amelyekben a kihívást túl nagynak éljük meg, így leblokkolunk. Az élményterápia a kihívási zónába kívánja helyezni a résztvevőket, mely olyan kihívást helyez elénk, amely a belső erőforrásaink mozgósításával teljesíthető. Ez a terület biztosítja a növekedés lehetőségét, a flow-élményt, és a kihívás legyőzése a későbbi élethelyzetekben nagy erőforrást jelenthet. Ezért a kihívási zónát tanulási zónának nevezzük, mivel magában rejti a motiváció és a felfedezés elemeit. 

 

Ebben fontos szerepe van a közösségnek, amelyben a gyermek megéli a sikereket, ezért az élményterápiás csoportban egy elfogadó, támogató közösséget alakítunk ki, ahol lehetőséget adunk a saját és a közösség teljesítményére való reflektálásra. Ez a visszajelzés segít a gyermekeknek abban, hogy felismerjék a sikereiket, és azonosítsák belső erőforrásaikat. 

 

Az élményterápia kifejezetten sikeres gyermekek esetében, mivel számukra nagyobb kihívást jelent a problémák, elakadások és félelmek verbalizálása. Azonban a kihívások legyőzése, a kudarcokon való túllendülés, az új képességek felismerése segít a tudattalan tartalmak felszínre kerülésében és megközelítésében.