Iskolaelőkészítő foglalkozás

Az iskolaérettség a testi, pszichológiai és szociális érettség összességéből származó fogalom.


A testi fejlettség a biológiai éréssel függ össze: a gyermek növekszik (átlagosan kb. 115-120 cm magas, 22-24 kg), elkezdődik a fogváltás, a szervezet teherbíróbbá válik, megritkulnak a betegségek. Az agykéreg mielinizációja 6 és 8 éves kor között befejeződik, így kialakul a lateralizáció, és ennek következtében nő a figyelmi terjedelem és javul a mozgáskordináció.

 
A pszichológiai érettségnek három fő területe van: a figyelem, a memória és a gondolkodás érése. A gyermekben kialakul a szándékos figyelem, és képessé válik rá, hogy kizárja a felesleges információt. Ezáltal figyelmi terjedelme nő (15-20 perc). A rövidtávú memóriájának kapacitása növekszik, és képes emlékezeti stratégiák alkalmazására. 6 éves korra a gyermek eléri a konkrét műveleti szakaszt (Piaget) így képes lesz a decentrálásra,  a műveletek megfordítására, és kialakul benne a mennyiség, súly és térfogat állandósága.

 
A szociális érettség egy fontos jele a fokozott önállóság – képes egyedül elvégezni feladatokat, kevésbé igényli szülei segítségét idegen helyzetben. Kialakul a feladattudata és a motivációja, fejlődik a monotónia- és kudarctűrése, valamint képes szabály-játékra, egy új közösségbe igyekszik beilleszkedni. 

 

Az iskolaelőkészítő foglalkozás a pszichológiai és szociális területek fejlesztését szolgálja, és megalapozza az írás, olvasás és számolás képességét. Az iskolai beválás érdekében az alábbi részképességekre összpontosít:

LATERALITÁS

A lateralitás az agy érettségének egyik jellemzője, melyben megmutatkozik az egyik agyfél dominanciája. A különböző agyféltekék más-más funkciókért felelnek, így a jobb agyfélteke (parietális lebenye) például a vizuális percepcióért felel, mely a betűk és számok felismerésében segít, még a bal agyfélteke (halántéki lebenye) a kiejtés, a jelentés és a szavak megértésében játszik fontos szerepet. 

 

A lateralitás kialakulása megfigyelhető a testséma ismeretében, illetve a kéz-, láb- és szem dominanciájában. A lateralitás kialakulásának hatására a mozgás összerendezettebb válik, és mozgás kifinomultabb és bonyolultabbá válik.

 

A lateralitás megkésett kialakulása vagy problémája fontos indikátora lehet a diszlexiának, a későbbi tanulási zavaroknak.  A különböző agyféltekék és agyi területek más-más funkciókért felelnek. 

FIGYELEMFEJLESZTÉS

A figyelem a feladatok megoldásának és az órai munkának képezi az alapját. Ezért lényeges, hogy a gyermek megtanuljon arra összpontosítani, amit éppen csinál, vagyis hogy kialakuljon a tudatos, szándékos figyelem képessége.

 

Ezen kívül fontos, hogy kitartóan véghez vigyen feladatokat, és ezáltal fejlődjön benne a monotóniatűrés képessége; valamint hogy további információszerzés érdekében kontrollálják a figyelmüket. 

KOGNITÍV KÉPESSÉGEK

EMLÉKEZETFEJLESZTÉS

A tanulás elengedhetetlen része az emlékezet, melynek fejlesztésére szolgál az emlékezeti terjedelem bővítése, különböző memória stratégiák elsajátítása (pl. szervezés, csoportosítás), a metamemória képességének felismerése, és egy alapvető tudásalap kiépítése.

 

Ezek a készségek több oldalról támogatja a memória fejlődését és alkalmazását a tanulás során.

Hat éves kor körül a gyermek a konkrét műveleti szakaszba lép, ezáltal fejlődik a logikai rendszerek mentén való gondolkodás, illetve a mentális műveletek végrehajtása.

 

Ez egységesebb, magasabb szintű gondolkodáshoz vezet, amelyben összehangolódnak az információt feldolgozó rendszerek.

 

Kialakul mennyiség, súly, és térfogat állandósága. Fejlődik a kétoldalú gondolkodás (egy tárgy több szempontból való megközelítése), a decentrálás képessége és a műveletek megfordíthatósága

FINOM- & GRAFOMOTORIKA

A finommotorika és a grafomotorika a rajzolás és az írás elsajátításának alapja, melynek fejlesztése a vizuo-motoros készség erősödésével, a mozgás összerendeződésével és a jobb koordinációs képességgel is együtt jár.

 

Segít kialakítani a helyes ceruzafogást, a folyamatos vonalvezetést és a megfelelő formaalakításokat az ujjak differenciált és szinkronizált együttműködésével.

SORRENDÉSZLELÉS

/ SZERIÁLIS ORIENTÁCIÓ

A sorrendiségnek fontos szerepe van az ok-okozati összefüggések észlelésében, a dolgok egymáshoz való viszonyulásának felismerésében, illetve a sorrend elemeinek észlelésében és feldolgozásában.

 

A látási szerialitásnak szerepe van a szavak és a betűk helyes felismerésében, a szövegben való tájékozódásban. A motoros szerialitásnak a mozgássorok és mozgásminták elemeinek felismerésében és feldolgozásában játszik szerepet. 

0

2040 BUDAÖRS,

Küküllő u. 5

@ManohazTherapyCenter